A forint árfolyamáról gyakran úgy beszélünk, mint egy külső körülményről, amelyre nincs érdemi ráhatásunk. Sok befektető csak akkor kezd el foglalkozni vele, amikor az árfolyam látványosan elmozdul. A valóságban azonban a forint nem háttértényező, hanem a portfólió egyik legfontosabb és gyakran alulértékelt kockázati és hozamcsatornája. Egy kis, nyitott gazdaságban a deviza mozgása nemcsak az eredményeket befolyásolja, hanem a befektetési döntések helyességét is képes utólag átírni.
A deviza nem külön eszköz, hanem mindent átszövő hatás. A forint gyengülése vagy erősödése nem csupán a devizabetéteket érinti. Hatással van a külföldi befektetések forintban számolt hozamára, a hazai vállalatok költség- és bevételszerkezetére, az infláció alakulására, a kamatkörnyezetre és végső soron az eszközárakra is. Számos hazai eszköz is rendelkezik közvetett devizakitettséggel, így a forint árfolyamváltozása akkor is hat a portfólióra, ha kizárólag belföldi befektetések szerepelnek benne. A hazai vállalatok devizahatása szektoronként és üzleti modellenként jelentősen eltérhet.
Az elmúlt 10-15 évben a forint kisebb-nagyobb megállókkal folyamatosan gyengült. Erre lehetett számítani. És számítottak is rá. A nagyobb megtakarítással rendelkező befektetők a vagyonuk egyre nagyobb részét tartották, tartják elsősorban EUR-ben, de viszonylag jelentős szerepe van a CHF és USD megtakarításoknak is. Gyengülő forint mellett a külföldi devizában denominált eszközök forintban számolva felértékelődnek. Ez rövid távon javíthatja a portfólió teljesítményét, különösen globális részvényeknél vagy devizás kötvényeknél.
Forinterősödés esetén a külföldi befektetések forintban mért hozama csökkenhet, vagy akár negatívvá is válhat, még akkor is, ha az adott eszköz devizában jól teljesít. Ez sok befektető számára utólag rossz döntésnek tűnhet, holott valójában a devizahatás írta felül az eredményt. Ilyen esetekben érdemes elgondolkozni a deviza árfolyamkockázat fedezésén, ez a tavalyi évben nagyon kifizetődő volt a korábbi években már kevésbé. Klasszikus időzítési kérdés.
Pozitív oldalon az erősebb forint mérsékelheti az inflációt, lazább monetáris környezetet tehet lehetővé, ami támogathatja a hazai kötvénypiacot és egyes kamatérzékeny eszközöket, valamint az erősebb deviza hatékonyabb működésre ösztönzi a vállalatokat, illetve hosszabb távon változatlan jövedelmi viszonyok mellett is emeli az életszínvonalat, hiszen a vásárlóértéke nő az adott jövedelemnek.
Magyarország esetében a devizahatás gyakran aszimmetrikus: a kedvezőtlen irányú elmozdulás piaci és viselkedési tényezők miatt gyorsabban és nagyobb mértékben jelenik meg a portfólióban, mint a kedvező. A sokkok hatása rövid távon nagyobb kilengésket okozhat az árfolyamban, hosszabb távon azonban a fundamentumok szerepe erősödik fel.
A forint árfolyama egyben bizalmi indikátor is. Tartós gyengülése nemcsak inflációs és kamatcsatornán keresztül hat, hanem rontja a befektetői kockázatérzékelést, ami magasabb finanszírozási költségekhez és szélesebb kockázati felárakhoz vezethet. A bizalom romlása jellemzően a kockázati prémiumok tágulásában és az eszközök közötti korrelációk emelkedésében jelenik meg. Az elmúlt időszakban több példát is láttunk a devizák tudatos gyengítésére (pl. Trump I. és II. adminisztráció, Magyarország, Japán), hiszen ezzel egy darabig el lehet fedni a gazdaságpolitika hiányosságait, azonban hosszabb távon a gazdaság átalakulásához, a versenyképesség csökkenéséhez vezet.
Megfelelően kezelt portfólióban a devizakitettség bizonyos piaci környezetekben mérsékelheti a portfólió volatilitását.
A devizakockázat fedezhető, de nem költségmentesen. A fedezeti ügyletek ára elsősorban a kamatkülönbözetektől. Magas hazai kamatkörnyezetben az árfolyamkockázat fedezése kifejezetten drága lehet, ami hosszabb távon rontja a nettó hozamkilátásokat. Stresszhelyzetben ráadásul a devizapiaci likviditás is romolhat. A devizakitettség kezelése nem bináris döntés: a részleges vagy időben változó fedezés gyakran hatékonyabb megoldás.
Rövid távon a forintmozgás dominálhatja az eredményeket, hosszabb távon azonban a teljes fedezés, a kamatkülönbözetektől függően, akár hozamvesztést is okozhat. A helyes megközelítés nem univerzális, hanem a befektetési célokhoz és időtávhoz igazított.
A devizahatás sokszor pszichológiai csatornákon keresztül okoz kárt. A kapkodó fedezés, az utólagos korrekciók vagy a devizakitettség teljes elutasítása gyakran rossz időzítéssel történik. Ilyenkor nem a piac, hanem a reakció rontja a befektetési eredményt.
Egy forintban gondolkodó befektető számára a devizaárfolyam megkerülhetetlen tényező. Akkor is hat a portfólióra, ha nem foglalkozunk vele, és akkor is, ha kizárólag hazai eszközöket tartunk. A devizakockázat figyelmen kívül hagyása nem semleges állapot, hanem implicit döntés a forint jövőbeli alakulásáról.
A forint gyengülése vagy erősödése nem önmagában nyereség vagy veszteség, hanem olyan tényező, amely felerősítheti vagy leronthatja a befektetési döntések eredményét. Az ellenálló portfóliók nem devizaelőrejelzésekre épülnek, hanem arra, hogy a devizahatás tudatosan be van építve a kockázati keretrendszerbe, az időtávhoz és a befektető teherbíró képességéhez igazítva.
Mit tehet egy befektető? A befektető számára a legfontosabb lépés nem a forint rövid távú mozgásának előrejelzése, hanem annak tudatosítása, hogy mekkora és milyen jellegű devizakitettséget vállal. Ennek érdemes összhangban lennie a befektetési időtávval, a jövedelmek és kötelezettségek devizanemével, valamint a kockázattűrő képességgel. A devizakitettség kezelése így nem taktikai kérdés, hanem a portfólióstratégia része: rendszeres felülvizsgálattal, arányos kitettséggel és fegyelmezett döntésekkel csökkenthető annak esélye, hogy a forint mozgása utólag írja felül az egyébként helyes befektetési döntéseket.
Kérdés, érdeklődés esetén állunk szíves rendelkezésre!
Telefonszám: +36-1-445-1711
E-mail:
—
A jelen videó és/vagy blogbejegyzés kizárólag tájékoztató jellegű kommunikációnak minősül, és nem értelmezhető sem ajánlattételként, sem ajánlattételre irányuló felhívásként vagy tanácsadásként. A közölt információk nem minősülnek befektetési, jogi, pénzügyi vagy adózási tanácsadásnak, továbbá nem helyettesítik a részletes, egyedi körülményekre szabott pénzügyi vagy befektetési elemzést. A tartalom elsődleges célja az ismeretterjesztés, az edukáció, valamint egy érdeklődő közösség kialakítása. Egyes megállapítások marketingközleménynek is minősülhetnek. A közölt információk nem teljes körűek, és azok pontosságára, teljességére vagy aktualitására vonatkozóan garancia nem vállalható.
—
A közösségi médiában felhasznált fotó forrása: Shutterstock