Geopolitikai feszültségről akkor beszélünk, amikor államok, régiók vagy hatalmi blokkok között politikai, katonai vagy gazdasági érdekellentétek éleződnek ki. Ezek az események első ránézésre távolinak tűnhetnek a pénzügyi piacoktól, a valóságban azonban mélyen és tartósan képesek befolyásolni a befektetési környezetet. Összegyűjtöttünk olyan tényezőket, amelyek nem feltétlenül tűnnek evidensnek, mégis markánsan képesek befolyásolni a befektetéseket.
A befektetések egyik alapelve, hogy a hozam a kockázat ára. Geopolitikai feszültség idején a bizonytalanság nőhet, azaz nehezebb előre jelezni a gazdasági növekedést, a szabályozást, az ellátási láncok működését vagy akár a devizák stabilitását. Ennek következménye, hogy a befektetők magasabb kockázati prémiumot várnak el, ami eszközáresésben, volatilitásnövekedésben és tőkekiáramlásban jelenhet meg különösen a sérülékenyebb piacokon.
Geopolitikai sokkok ritkán érintenek minden eszközt egyformán. Klasszikusan megfigyelhető az ún. menekülő eszközök iránti kereslet növekedése: ilyen lehet pl. az arany vagy egyes erős devizák. Ezzel szemben a kockázatosabb részvények, feltörekvő piaci eszközök vagy az érintett szektorok nyomás alá kerülhetnek.
Konfliktusok, szankciók vagy kereskedelmi korlátozások felboríthatják a globális ellátási láncokat. Ez kínálati sokkot okozhat, ami költségnövekedésen és infláción keresztül közvetlenül hat a vállalatok eredményére és a jegybanki politikára. A befektetők ilyenkor nemcsak az adott eseményt árazzák, hanem annak másod- és harmadkörös hatásait is.
Rövid távon a geopolitikai feszültségek gyakran túlreagált piaci mozgásokat váltanak ki. Hosszabb távon azonban csak azok az események hagynak tartós nyomot a hozamokon, amelyek strukturális változásokat indítanak el, pl. új kereskedelmi blokkok, tartós szabályozási fordulatok, beruházási irányváltások.
Ezeket a kockázatokat nem lehet teljesen kizárni, de lehet kezelni. A diverzifikáció továbbra is alapelv, ugyanakkor felértékelődhet a forgatókönyv-alapú gondolkodás: nem azt kell megjósolni, mi fog történni, hanem azt, mi történik akkor, ha egy adott kockázat realizálódik.
A geopolitikai feszültségek gyakran politikai döntéseken keresztül hatnak a piacokra. Szankciók, exporttilalmak, ársapkák vagy állami beavatkozások egyik napról a másikra írhatják át iparágak jövedelmezőségét. A szabályozási környezet kiszámíthatósága önálló kockázati tényezővé válik.
A geopolitikai törésvonalak mentén a globális tőkeáramlások is újrarajzolódhatnak. Egyes régiók tartós diszkonttal foroghatnak, míg mások a „biztonságuk” miatt prémiumot kaphatnak. Egy lokális geopolitikai konfliktus hatása a pénzügyi csatornákon keresztül olyan piacokra is átterjedhet, amelyek közvetlenül nem érintettek, például a finanszírozási költségek vagy kockázati felárak változásán keresztül.
Nem minden vállalat vesztes egy geopolitikai sokk során. A rugalmas ellátási lánccal, regionálisan diverzifikált termeléssel vagy stratégiai jelentőségű termékekkel rendelkező cégek akár nyertesekké is válhatnak.
A geopolitikai kockázatok hatása sokszor pszichológiai csatornákon keresztül érvényesül. A piaci reakciókat gyakran az észlelés és nem a fundamentumok vezérlik. Ilyen helyzetekben az információ eloszlása egyenlőtlenebb, ami rövid távon félreárazásokhoz vezethet.
Feszültségekkel terhelt környezetben nem önmagában a passzív befektetések jelentenek kockázatot, hanem az azokban rejlő implicit koncentrációk, főképp régió, deviza és geopolitikai blokk mentén. Az aktív allokáció és a tudatos kockázatkezelés szerepe felértékelődik. A megemelkedő volatilitás miatt a fedezeti ügyletek költsége is emelkedhet, ami tovább ronthatja a nettó hozamkilátásokat.
A geopolitikai sokkok beszűkíthetik a jegybankok mozgásterét. Inflációs nyomás mellett akár akkor is szigorításra kényszerülhetnek, amikor a növekedés gyengül, ami kedvezőtlen kombináció a gazdaság egésze számára.
A feszültségek gyakran együtt járnak költségvetési lazítással is. A megnövekvő állami kiadások hosszabb távon kamatkockázatot és szuverén kockázati felár-emelkedést okozhatnak.
A geopolitikai kockázat a devizákon keresztül csapódik le a leggyorsabban. Külső finanszírozási igény esetén egy ország akkor is nyomás alá kerülhet, ha közvetlenül nem érintett a konfliktusban.
Nem maga a konfliktus a döntő, hanem az inputfüggőség mértéke. Az energia- és alapanyagellátás sérülékenysége stratégiai befektetési kockázattá válhat.
Geopolitikai helyzetekben az ESG konkrét tőkepiaci kockázati tényezővé válhat. Egyes befektetők kivonulása gyors és érdemi árfolyamhatást okozhat.
Stresszhelyzetben nemcsak az árak, hanem a likviditás is eltűnhet. Ez különösen veszélyes kisebb piacokon és egyedi eszközöknél.
Egy kis, nyitott gazdaság befektetői számára a geopolitikai kockázat hatása általában erősebb. A deviza, a finanszírozási költségek és a külső megítélés gyorsabban reagálnak, mint a fundamentumok. Ilyen környezetben a befektetési eredményeket sokszor nem maga a geopolitikai esemény, hanem az arra adott túlzott vagy fegyelmezetlen reakciók rontják.
A geopolitikai feszültség nem rendkívüli esemény, hanem a befektetési környezet állandó eleme. Hatása nem egyetlen piacon vagy eszközosztályban jelenik meg, hanem egyszerre formálja az árakat, a tőkeáramlásokat, a szabályozást és a befektetői viselkedést. Azok a portfóliók bizonyulnak ellenállóbbnak, amelyek mögött nem reakciók, hanem előre átgondolt kockázati keretrendszer, valódi diverzifikáció és tudatos döntéshozatal áll.
A fenti kérdésben az egyik legfontosabb tényező, hogy hol, kik között következik be a konfliktus. Ilyen típusú konfliktusok folyamatosan jelen vannak. Az elmúlt időszakban azért kerültek a figyelem középpontjába mert a világgazdaság legjelentősebb szereplői kerültek szembe egymással (USA – Kína – EU), így ennek hatása lényegesen nagyobb, mint egy lokális, de potenciálisan komoly következményekkel járó szembenállás (pl. India – Pakisztán, Pakisztán – Afganisztán). Amit most látunk, az a szabadkereskedelemre és nyitott gazdaságra alapuló modell átalakulása. Ennek a berendezkedésnek köszönhetően az elmúlt 30- 50 évben hihetetlen mértékű gazdasági fejlődésen ment keresztül a világ, nagyon jelentős életszínvonal emelkedés mellett. Azonban, ha megszűnik a jelenlegi gazdasági modell, a komparatív előnyök is elvesznek. Ennek hatása egy lassabb gazdasági növekedésben, alacsonyabb hatékonyságban és végsősoron az életszínvonal stagnálásában jelentkezhet már középtávon is.
Mit érdemes befektetőként tenni? Kockázatot kell kezelni, nem eseményeket. Nem az a feladat, hogy előre megjósoljuk a geopolitikai fordulatokat, hanem az, hogy felmérjük: egy-egy kockázat hogyan hat a portfólió különböző elemeire. Valódi diverzifikációra van szükség. Nem elég sok eszközt tartani, hanem olyan kitettségeket kell kombinálni, amelyek eltérően reagálnak geopolitikai stresszhelyzetben (eszközosztály, régió, deviza). Forgatókönyvekben kell gondolkodni. Nem „mi lesz”, hanem „mi történik akkor, ha” alapon érdemes döntéseket hozni, kiemelten kamat, deviza és likviditás szempontból. Fel kell készülni a volatilitásra és a likviditás szűkülésére. A fedezés költségesebbé válhat, a piacok sekélyebbek lehetnek, ezért a pozícióméretezés és a likvid eszközök szerepe felértékelődik. Továbbá fegyelmezett döntéshozatal szükséges. Geopolitikai feszültségek idején a legrosszabb döntések jellemzően érzelmi alapon születnek. A tudatos befektető előre rögzített keretrendszer szerint cselekszik.
Kérdés, érdeklődés esetén állunk szíves rendelkezésre!
Telefonszám: +36-1-445-1711
E-mail:
—
A jelen videó és/vagy blogbejegyzés kizárólag tájékoztató jellegű kommunikációnak minősül, és nem értelmezhető sem ajánlattételként, sem ajánlattételre irányuló felhívásként vagy tanácsadásként. A közölt információk nem minősülnek befektetési, jogi, pénzügyi vagy adózási tanácsadásnak, továbbá nem helyettesítik a részletes, egyedi körülményekre szabott pénzügyi vagy befektetési elemzést. A tartalom elsődleges célja az ismeretterjesztés, az edukáció, valamint egy érdeklődő közösség kialakítása. Egyes megállapítások marketingközleménynek is minősülhetnek. A közölt információk nem teljes körűek, és azok pontosságára, teljességére vagy aktualitására vonatkozóan garancia nem vállalható.
—
A közösségi médiában felhasznált fotó forrása: Pexels, William Chen